5. FEJEZET: LILY

Ma sajnos egyedül kellett hazamennem, mert Kitty eltűnt. Nem tudom hova. Az ebédszünet után nagyon mosolygott, de sajnos szünetben nem tudtunk beszélni. Aztán délután meg a különórák miatt nem tudtunk beszélni. Tudni illik, ugyanis hogy nekem ma Textil órám volt neki meg Technika. Aztán utána már nem is láttam. Találkoztam Évával, aki azt mondta, hogy Kitty azonnal elrohant óra után. Furcsa… bumm.

-         Aúcsi! –Kiáltotta valaki.

-         Bocsika! – mondtam, mivel rájöttem, hogy belementem valakibe.

-         Semmi baj! – mondta, mire felnéztem. Marci volt az.

-         Látom, elgondolkoztál.

-         Aha. – mondtam szinte halhatatlanul.

-         Hát igen ez a nagy gondolkodás. Jól el tud merülni benne az ember. Nem igaz?

-         Hát ez előfordul. Amúgy te hol laksz? – kérdeztem, de rögtön meg is bántam. „Most azt fogja hinni, hogy nyomulok rá.” gondoltam. Mire fejbe vágtam magam.

-         Jól vagy?

-          Aha. Csak megint ez a fránya gondolkodás. – és közben még mindig magamat szidtam.

-         Amúgy meg ebben az utcában. Kittyék szomszédságában.

-         Tényleg. Te, nem tudod, hogy hova tűnt?

-         Nem csak azt, hogy Peti is eltűnt. – mondta.

Rámosolyogtam mire Ő is rám mosolygott.

-         Lily, figyelj mondanom, kell valamit.

-         Aha… - motyogtam.